Meghoztam a harmadik részt is. Kérem aki a szavazásnál leratyizza a történetet vagy nem tetsziket pipál, az indokolja is meg, mert tudni szeretném, miért nem teszik az illetőnek. Megköszönném!
Ezt a részt érdemes elolvasnotok, mert a vége igen csak izgalmas! Írjátok le róla a véleményeteket.
Eleanor
szemszöge
Elmentem
Johnnal vacsorázni, azonban az este váratlan meglepetés ért. Ugyanis meglátta,
amikor a parkban megcsókoltam Louist és most választás elé tett. Igaza van
valahol, mert mégsem lehetek kettővel, ezzel én is tisztában voltam, de valahogy
döntésképtelen vagyok. Ha szívemre hallgatok, akkor Louisra esik a választásom,
ha az eszemre, akkor Jonhra. Na, vajon melyik az erősebb? Mélyen John szemébe
néztem és végül döntésre jutottam. Sajnáltam neki megmondani, de ez van. Nem
mehet ez így tovább.
-Louist
választom! Ne haragudj, John, de őt jobban szeretem, mint téged!
Visszafolytottam
a sírást, de már nem tudtam tovább magamban tartani, patakokban kezdett el
folyni a könnyem John szeme előtt.
-Megértelek,
hogy őt választod. Nem állok az utatokban, és kívánom, hogy legyetek nagyon
boldogok!
-Istenem,
te egy igazi úriember vagy!
Felálltam,
majd megöleltem, mert megérdemli. Más férfi nem így reagált volna, hanem biztos
Louis életére tértek volna, vagy csak elkezdtek volna fenyegetőzni. Hasonló
úriemberrel, mint John még soha nem találkoztam és a vele töltött idők
felejthetetlenek voltak, de nem maradhatok vele tovább. Nem érdemli meg, hogy
végig hazudjak neki és csak kihasználjam. Azt hiszem ez lesz a legjobb döntés.
-Köszönöm,
hogy ilyen megértő vagy!
-Ugyan!
Ez semmiség. Bár nagyon szeretlek, de tiszteletben tartom a döntésed és az ő
árnyéka mindig is közöttünk állna, ez nem tenne jót a kapcsolatunknak.
Igazad
van! Nem gondoltam volna, hogy ennyire meg fogsz érteni.
Vajon
Louis is így reagált volna, ha John választom esetleg? Fölösleges ezen
gondolkozni, mert boldog vagyok vele és Harryvel meg kell szakítanom, amit már
fél éve űzünk.
Louis
szemszöge
Eleanor
megint elment az egyik barátnőjével, de most elvileg hazajön és végre vele
aludhatok. Valaki csöngetett, amit nem is értettem igazán, mert a barátnőm nem
szokott, hanem csak bejön, ha hazaért. Lehet otthon felejtette a kulcsát, de
hát az ajtót se zártam be. Lényegtelen, leballagtam a lépcsőn és ajtót
nyitottam. Niall állt ott.
-Szia!
Hogy hogy ilyenkor?
-Hát
beszélnem kell veled! Vannak olyan dolgok, amikről nem tudsz, pedig téged
érintenek.
Idegesnek
tűnt, kezdett megijeszteni. Vajon mit akar velem közölni, amiről mindenképpen
tudnom kell? Mutattam, hogy üljön le a kanapéra.
-Nem
is tudom hogy kezdjem el!
-Essünk
túl rajta gyorsan!
-Ennek
nem fogsz örülni.
-Akár
mi is az, nyőgd ki!
Még
csak sejtésem sem volt arról, hogy miről van szó. Mik történnek a hátam mögött?
Semmit sem vettem eddig észre az egészből.
-Talán
nem lenne túl jó ötlet, ha elmondanám, csak szenvednél! Remélem észreveszed
magadtól is!
Mondta
lehajtott fejjel, majd az ajtó felé sétált, úgy tűnik menni készül, de nem
engedhetem el, amíg el nem mond mindent. Utána mentem és lefogtam a kezét.
-Minek
kezdesz bele, ha nem tudod elmondani az egészet? Komolyan, csak felidegesítesz!
Dühös
voltam, amiért ezt teszi velem. Akármi is történik, addig nem fog az ajtón
kilépni, amíg el nem meséli.
-Sajnálom,
nem mondhatom el! Engedj el!
Ki
akarta magát rángatni a szorításomból, de annál erősebben fogtam le, nem mehet
el.
-Nem!
Elmondod!
-Nem
mondhatom el, nem érted? Kérlek engedj el! Csak figyelmeztetni akartalak, hogy
nyitsd ki a szemed!
-Miről
van szó? Barátok vagyunk, nem hagyhatsz cserben!
Mélyen
néztem a kék szemeibe, de ő csak a plafont nézte. Nem tudom mi ütött belé,
nagyon zavarban volt.
-Mindenképpen
ki fogom belőled szedni! Akár reggelig is itt fogunk állni, ha nem nyőgöd ki
végre az igazat! Miről van szó? Vagy inkább kiről?
Valahogy
kiszabadult a karjaim közül, szaladt az ajtóhoz, de szerencsére gyorsabb voltam
nála és beálltam elé az ajtóba.
-Nem
mész ki!
Kiabáltam
rá keményen, de nem kellett volna, mert ő ettől megijedt. Megfordult és leült a
kanapéra, az arcát a párnába temette. Talán megbánthattam és most sír és ennek
hatására nekem is könnyek gyülekeztek a szemembe. Mi lehet az a dolog, amiről
nem tudok és már régóta ez megy? Miért nem mondja el nekem? Mit tett? Miért
bánok vele ilyen durván, mikor nekem ez nem szokásom? Semmit se értettem már,
ami körülöttem folyik, talán minden máshogy zajlik, ahogy én azt elképzelem.
Sokkal rosszabb minden, amit Niall nem fog nekem elmondani, de azért hálás
vagyok neki amiért figyelmeztetett. Mostantól jobban odafigyelek a dolgokra,
mindenkit szemmel tartok, mert nem tudom ki itt a bűnös. Ki akar nekem
keresztbe tenni? Annyi már biztos, hogy nem Niall a tettes, különben nem szólt
volna. Vagy lehet mégis ő és ezért borult le a kanapéra sírva? Odasétáltam
hozzá, de szerencsére valaki megzavart minket, ugyanis kinyílt az ajtó.
Eleanor
jött haza, nem látszott túl boldognak, de ő azonnal odarohant hozzám, szorosan
magához szorított és megcsókolt minden szó nélkül.
-Nem
akarlak elveszíteni soha!
Suttogta.
-Én
is nagyon szeretlek téged!
Magamhoz
öleltem én, közben észre sem vettem, hogy Niall kihasználta az időt és kirohant
a házból. Nem törődtem vele, egyszer úgy is kiderül minden, hiába titkolózik.
-Lehet
egy furcsa kérdésem?
Fordultam
Eleanor felé, gondoltam rákérdezek mégis mi folyik a hátam mögött, bár így
tudtam, hogy mindent tagadni fog. Legalább lesz fogalma róla, hogy már nem a
rózsaszín ködben élek, ahogy eddig.
-Persze!
Bármi.
-Niall
azért jött ide, mert valamit el akart nekem mondani, amiről én nem tudok, de
fontos. Rossz hírt akart közölni, azt mondta nem fogok neki örülni. Aztán
visszalépett, mégsem akarta elmondani, mert úgy is csak szenvednék. Te tudod
miről beszélt? Kérlek mondd el mi folyik itt, mert semmit sem értek!
Láttam
Eleanor arcán, hogy ledöbbent, tehát tudja miről van szó, mégis mindent
tagadott. Úgy tett, mint aki nem tudja miről beszélek. Előttem nem fognak
sokáig titkolózni, ezt nem engedhetem meg. Nem csinálhatnak belőlem hülyét.
-Nem
tudom miről beszélt! Őt kérdezd meg.
-Jó,
de nem lesz sokáig így! Nem fogtok sokáig félrevezetni!
Niall
szemszöge
Még
soha sem láttam Louist ilyen agresszívnek. Igen, el akartam neki mondani, de
meggondoltam magam. Csak kavarnám a szart, mert se Harrynek, se Eleanornak nem
tennék jót. Talán mégis jobb, ha minden titokban marad, viszont véget kell
vetni ennek az egésznek. Beszélnem kell mindkettőjüknek. Rohantam hazafelé, és
amikor megérkeztem, felrohantam Harry szobájába és berontottam, amin
meglepődött, hisz ilyesmi nem nagyon szokott köztünk előfordulni, hogy egymásra
törünk.
-Valaki
elfelejtett kopogni!
Mondta
kissé gúnyosan.
-Bocsánat,
nem így akartam.
-Mitől
vagy ilyen izgatott?
-Beszélnem
kell veled. Fejezd be Eleanorral, ez így nem tisztességes!
-Ne
ütsd bele az orrodat mások dolgába, szőkeség!
Nem
hagyhatom, hogy Louissal így szórakozzanak. Tényleg ennyit érne neki a
barátságunk?
-Nem
értem miért pont Eleanor kell neked!
-Semmi
komoly nincs köztünk, csak egy kicsit szórakozunk, mert megengedhetjük
magunknak.
Érthetetlenül
a fejemet ráztam, megdöbbenve, hogy egy csepp érzés sincs benne, csak a saját
szükségletei fontosak neki.
-Ez
azt jelenti, hogy nem fejezitek be? Mert ha igen, akkor mindent kitálalok
Louisnak! Megértetted?
Fenyegetőztem,
muszáj voltam megtenni, mert egyszerűen nem tűrtem. Undorító dolog mások háta
mögött ilyen dolgokat művelni. Utána meg a szemébe hazudni hosszú hónapokon keresztül.
Mi lett volna, ha nem tudom meg? Természetesen folytatják gátlások nélkül,
mintha mi sem történne. Én ezt nem fogom hagyni.
Úgy
tűnik ezzel a zsarolással hatással voltam Harryre, az arcáról lefagyott a
mosoly és mintha ezt akarná kérdezni: most ezt komolyan gondolod? Ugye nem? Bár
ő nem szólalt meg, de válaszoltam neki, tisztán beleláttam a gondolataiba.
-De
igen, Harry! Mindenről ki tálalok neki, ha mégegyszer rajta kaplak titeket,
illetve előttem megbeszéled Eleanorral, hogy köztetek mindennek vége! Csak
kizárólag barátok lehettek. Akkor Louis nem fogja megtudni soha.
-Jó,
legyen! Akkor ma este tartunk egy összejövetelt mi négyen!
-Ez
a beszéd, haver!
Harry
szemszöge
Megfenyegetett,
megzsarolt! És még azt hittem, hogy a barátom, de nem. A barátok nem tálalnak
ki, mindenben támogatják a másikat, még akkor is hallgatnak, ha a másik
hülyeséget csinált. Csak úgy tettem, mintha nem érdekelne ez az egész, de
valahogy mégis lelkiismeret furdalásom volt Louis miatt. Vajon Eleanor mit
érez? Vajon ő is véget akar ennek vetni? Mert tényleg ezt kéne. Nem akartam
elismerni, hogy Niallnak igaza van, de így volt. Ekkor döbbentem rá, hogy
valóban a barátom és tényleg csak jót akar. Én viszont egy átkozott árulónak
tartottam magam, aki elárulja az egyik legjobb barátját azzal, hogy elcsábítja
a nőjét az ágyába és mind ezt titokban csinálják. Rájöttem, hogy én vagyok az,
aki nem igaz barát, aki csak szórakozik itt mindenkivel, miközben ők teljesen
megbíznak bennem. Louis még nem tud semmiről és remélem is, hogy nem fog
rájönni, mert akkor vége mindennek. Mindennek olyannak kell lennie, mint régen,
amikor még nem kavartam Eleanorral. Minden abban a hülye buliban kezdődött,
amikor túl sokat ittam és nem bírtam magammal. Talán vissza lehet még csinálni,
jót fog tenni nekünk ez az összejövetel. Előtte viszont beszélnem kell
Eleanorral, hogy fejezzünk be mindent, amit elkezdtünk, mert ez így nem mehet
tovább.
-Nem
négyen, csak hárman! Louis nem tudhatja meg, ő csak később érkezik meg, őt sem
akartam ebből a buliból kihagyni.
-Oké!
-Akkor
ma este itt lesz egy kerti party. Eljössz velem vásárolni?
-Hát
persze!
Összeszedtük
magunkat és indultunk. Előtte Niall felhívta Eleanor, hogy este 7-re jöjjön el
hozzánk, mert kerty partyt tartunk. Louist meg 8-ra rendelte ide. Elmentünk a
Tescoba, és ahogy Niallt ismerem, majdnem felvásárolta az egész áruházat, mert
imádja a gyomrát.
-Az
igen!
Jegyeztem
meg, ő meg felnevetett.
-Mi
az? Mi a baj?
-Ennyi
mindent veszünk? Megromlik a fele.
Én
sem gondolhattam komolyan, mert a szőkeség ezeket egy nap alatt be tudná vágni,
de most nem egyedül lesz.
-Ne
aggódj érte, mert holnap újra jöhetünk vásárolni az üres hűtő miatt.
Mikor
hazaértünk nekiláttunk a főzésnek, meg az előkészületeknek, hogy mire a
vendégek megérkeznek, minden kész legyen.
Este
hét órakor megérkezett Eleanor. Az udvaron már minden előállt, az asztalokat
már réges rég kipakoltuk, ráhelyeztük az ételekkel tele tálakat, amiket
letakartunk, hogy a legyek ne menjenek rá. Ezen kívül üres tányérok is ki
voltak készítve, illetve evőeszközök, poharak, üdítők.
-Louis
mit szólt, hogy te korábban jöttél?
Kérdeztem.
-Semmit,
nem tudja, hogy itt vagyok. Azt adtam be neki, hogy először a barátnőmhöz
megyek, majd onnan ide, tehát mire betoppan ide ő is, nem lesz meglepve.
-Akkor
jó.
Nem
kezdtünk még hozzá a kajáláshoz, leültünk az étkezőbe mind a hárman, mert ez
most egy megbeszélés lesz köztem és Eleanor között.
-Úgy
gondolom, hogy véget kell vetünk a kis viszonyunknak, Harry!
Eleanor
halál komolyan mondta ezt nekem, amivel én is egyetértettem.
-Szakítottam
John-nal, mert rájött, hogy Louissal is járok. Választás elé kényszerített, és
szerencsére megértette a helyzetet. Ő egy igazi úriember.
-Remélem
minden olyan lesz, mint régen.
Mondtam,
ekkor Niall büszkén nézett rám, mert megtudott engem is győzni, Eleanor meg
rájött magától is mekkora hülyeséget csinált. Louis előtt meg úgy teszünk,
mintha semmi sem történt volna, így lesz a legjobb.
Louis
szemszöge
Fél
nyolc. Ideje indulnom, mert nyolckor kezdődik a kerty party Harryéknél, már
alig várom. Összeszedtem magam, majd el is indultam. Mikor megérkeztem,
becsöngettem és ekkor kinyílt az ajtó, ahol a szőke barátunk állt.
-Már
vártunk. Gyere!
Mondta,
majd utána mentem befelé a lakásba, onnan meg ki a hátsó ajtón keresztül az
udvarra, ahol a többiek már ott ültek a hintaágyon és integettek.
-Sziasztok!
Visszaintettem
nekik, majd én is ledobtam magam a hintaágyra Eleanor mellé.
-Már
csak te hiányoztál, tíz percet késtél!
Hamarosan
megkeztük a bulit, ettünk, ittunk és még sorolhatnám. A zene is szólt és mikor
már elég alkoholt juttattunk a szervezetünkbe, elhülyéskedtük az egész estét.
Meg volt beszélve, hogy én és Eleanor itt alszunk. Már éjfél is elmúlt, amikor
abbahagytuk és végre bementünk aludni, de előtte le kellett mindannyiunknak
zuhanyozni. Mivel mi vagyunk a vendégek, ezért előre engedtek minket, én meg
Eleanort, így én másodiknak mentem be, majd utánam Niall következett. Ekkor a
barátnőmmel le tudunk feküdni már a vendégszobában. Gondolom Niall után már
Harry ment be, de az már nem tudott izgatni. Valami mégis hiányzott, nem volt
mellettem Kevin. A fenébe is, biztos vagyok benne, hogy a fürdőbe hagytam, mert
oda tuti bevittem. Csendben felkeltem, hát ha Eleanor már bealudt és kimentem.
Mentem a fürdőszoba felé és benyitottam. Olyan látvány fogadott, amire nem is
számítottam, de azt is figyelembe kell venni, hogy nem voltam teljesen józan,
mivel eléggé sokat ittunk, de még talpon tudunk maradni.
Hát
igen, Harry teljesen meztelen fenekével találkoztam, rettenetesen elszégyeltem
magam, amiért nem kopogtam be, nem gondoltam volna, hogy még nem végzett ennyi
idő alatt. Amikor megpillantottam formás hátsóját, belülről furcsa érzésem
támadt, amit még soha sem éreztem.
Wow ez iszonyatosan jó lett siess a kövi résszel!
VálaszTörlésKöszi! A következő két nap múlva jön
TörlésUgye nem akarsz homit csinálni az én drága Louisomból ????
VálaszTörlésMajd meglátod :P
TörlésÁm ha az lesz akkor nem fogod olvasni vagy mi?
Nagyon tetszik :D eléggé elfajulnak itt a dolgok, de várom a folytatását :)
VálaszTörlésHa le írod Larry-t akkor azt meg keserülöd mivel kiteszem az oldalakra fb hogy ne holvasák és akkor majd meglásuk hogy hányan fogják olvasni így iy elég rossz Haary-nek éa Louisnak hogy nem mehtenk egy máshoz közel nem álhatnak egy más melet mert már az 1D utálok egyból ilyen buzik olyan buzik és elkezdenek +18-as psl szerkeszteni!
VálaszTörléskussolj p*csa
Törlésthx
ugy ugy hallgass:D
Törléshttp://mindenamiblogkritika.blogspot.hu/ Kész a kritikád!
VálaszTörlésAlice xx.