2013. augusztus 24., szombat

3. rész

Meghoztam a harmadik részt is. Kérem aki a szavazásnál leratyizza a történetet vagy nem tetsziket pipál, az indokolja is meg, mert tudni szeretném, miért nem teszik az illetőnek. Megköszönném!
Ezt a részt érdemes elolvasnotok, mert a vége igen csak izgalmas! Írjátok le róla a véleményeteket.

Eleanor szemszöge
Elmentem Johnnal vacsorázni, azonban az este váratlan meglepetés ért. Ugyanis meglátta, amikor a parkban megcsókoltam Louist és most választás elé tett. Igaza van valahol, mert mégsem lehetek kettővel, ezzel én is tisztában voltam, de valahogy döntésképtelen vagyok. Ha szívemre hallgatok, akkor Louisra esik a választásom, ha az eszemre, akkor Jonhra. Na, vajon melyik az erősebb? Mélyen John szemébe néztem és végül döntésre jutottam. Sajnáltam neki megmondani, de ez van. Nem mehet ez így tovább.
-Louist választom! Ne haragudj, John, de őt jobban szeretem, mint téged!
Visszafolytottam a sírást, de már nem tudtam tovább magamban tartani, patakokban kezdett el folyni a könnyem John szeme előtt.
-Megértelek, hogy őt választod. Nem állok az utatokban, és kívánom, hogy legyetek nagyon boldogok!
-Istenem, te egy igazi úriember vagy!
Felálltam, majd megöleltem, mert megérdemli. Más férfi nem így reagált volna, hanem biztos Louis életére tértek volna, vagy csak elkezdtek volna fenyegetőzni. Hasonló úriemberrel, mint John még soha nem találkoztam és a vele töltött idők felejthetetlenek voltak, de nem maradhatok vele tovább. Nem érdemli meg, hogy végig hazudjak neki és csak kihasználjam. Azt hiszem ez lesz a legjobb döntés.
-Köszönöm, hogy ilyen megértő vagy!
-Ugyan! Ez semmiség. Bár nagyon szeretlek, de tiszteletben tartom a döntésed és az ő árnyéka mindig is közöttünk állna, ez nem tenne jót a kapcsolatunknak.
Igazad van! Nem gondoltam volna, hogy ennyire meg fogsz érteni.
Vajon Louis is így reagált volna, ha John választom esetleg? Fölösleges ezen gondolkozni, mert boldog vagyok vele és Harryvel meg kell szakítanom, amit már fél éve űzünk.

Louis szemszöge
Eleanor megint elment az egyik barátnőjével, de most elvileg hazajön és végre vele aludhatok. Valaki csöngetett, amit nem is értettem igazán, mert a barátnőm nem szokott, hanem csak bejön, ha hazaért. Lehet otthon felejtette a kulcsát, de hát az ajtót se zártam be. Lényegtelen, leballagtam a lépcsőn és ajtót nyitottam. Niall állt ott.
-Szia! Hogy hogy ilyenkor?
-Hát beszélnem kell veled! Vannak olyan dolgok, amikről nem tudsz, pedig téged érintenek.
Idegesnek tűnt, kezdett megijeszteni. Vajon mit akar velem közölni, amiről mindenképpen tudnom kell? Mutattam, hogy üljön le a kanapéra.
-Nem is tudom hogy kezdjem el!
-Essünk túl rajta gyorsan!
-Ennek nem fogsz örülni.
-Akár mi is az, nyőgd ki!
Még csak sejtésem sem volt arról, hogy miről van szó. Mik történnek a hátam mögött? Semmit sem vettem eddig észre az egészből.
-Talán nem lenne túl jó ötlet, ha elmondanám, csak szenvednél! Remélem észreveszed magadtól is!
Mondta lehajtott fejjel, majd az ajtó felé sétált, úgy tűnik menni készül, de nem engedhetem el, amíg el nem mond mindent. Utána mentem és lefogtam a kezét.
-Minek kezdesz bele, ha nem tudod elmondani az egészet? Komolyan, csak felidegesítesz!
Dühös voltam, amiért ezt teszi velem. Akármi is történik, addig nem fog az ajtón kilépni, amíg el nem meséli.
-Sajnálom, nem mondhatom el! Engedj el!
Ki akarta magát rángatni a szorításomból, de annál erősebben fogtam le, nem mehet el.
-Nem! Elmondod!
-Nem mondhatom el, nem érted? Kérlek engedj el! Csak figyelmeztetni akartalak, hogy nyitsd ki a szemed!
-Miről van szó? Barátok vagyunk, nem hagyhatsz cserben!
Mélyen néztem a kék szemeibe, de ő csak a plafont nézte. Nem tudom mi ütött belé, nagyon zavarban volt.
-Mindenképpen ki fogom belőled szedni! Akár reggelig is itt fogunk állni, ha nem nyőgöd ki végre az igazat! Miről van szó? Vagy inkább kiről?
Valahogy kiszabadult a karjaim közül, szaladt az ajtóhoz, de szerencsére gyorsabb voltam nála és beálltam elé az ajtóba.
-Nem mész ki!
Kiabáltam rá keményen, de nem kellett volna, mert ő ettől megijedt. Megfordult és leült a kanapéra, az arcát a párnába temette. Talán megbánthattam és most sír és ennek hatására nekem is könnyek gyülekeztek a szemembe. Mi lehet az a dolog, amiről nem tudok és már régóta ez megy? Miért nem mondja el nekem? Mit tett? Miért bánok vele ilyen durván, mikor nekem ez nem szokásom? Semmit se értettem már, ami körülöttem folyik, talán minden máshogy zajlik, ahogy én azt elképzelem. Sokkal rosszabb minden, amit Niall nem fog nekem elmondani, de azért hálás vagyok neki amiért figyelmeztetett. Mostantól jobban odafigyelek a dolgokra, mindenkit szemmel tartok, mert nem tudom ki itt a bűnös. Ki akar nekem keresztbe tenni? Annyi már biztos, hogy nem Niall a tettes, különben nem szólt volna. Vagy lehet mégis ő és ezért borult le a kanapéra sírva? Odasétáltam hozzá, de szerencsére valaki megzavart minket, ugyanis kinyílt az ajtó.
Eleanor jött haza, nem látszott túl boldognak, de ő azonnal odarohant hozzám, szorosan magához szorított és megcsókolt minden szó nélkül.
-Nem akarlak elveszíteni soha!
Suttogta.
-Én is nagyon szeretlek téged!
Magamhoz öleltem én, közben észre sem vettem, hogy Niall kihasználta az időt és kirohant a házból. Nem törődtem vele, egyszer úgy is kiderül minden, hiába titkolózik.
-Lehet egy furcsa kérdésem?
Fordultam Eleanor felé, gondoltam rákérdezek mégis mi folyik a hátam mögött, bár így tudtam, hogy mindent tagadni fog. Legalább lesz fogalma róla, hogy már nem a rózsaszín ködben élek, ahogy eddig.
-Persze! Bármi.
-Niall azért jött ide, mert valamit el akart nekem mondani, amiről én nem tudok, de fontos. Rossz hírt akart közölni, azt mondta nem fogok neki örülni. Aztán visszalépett, mégsem akarta elmondani, mert úgy is csak szenvednék. Te tudod miről beszélt? Kérlek mondd el mi folyik itt, mert semmit sem értek!
Láttam Eleanor arcán, hogy ledöbbent, tehát tudja miről van szó, mégis mindent tagadott. Úgy tett, mint aki nem tudja miről beszélek. Előttem nem fognak sokáig titkolózni, ezt nem engedhetem meg. Nem csinálhatnak belőlem hülyét.
-Nem tudom miről beszélt! Őt kérdezd meg.
-Jó, de nem lesz sokáig így! Nem fogtok sokáig félrevezetni!

Niall szemszöge
Még soha sem láttam Louist ilyen agresszívnek. Igen, el akartam neki mondani, de meggondoltam magam. Csak kavarnám a szart, mert se Harrynek, se Eleanornak nem tennék jót. Talán mégis jobb, ha minden titokban marad, viszont véget kell vetni ennek az egésznek. Beszélnem kell mindkettőjüknek. Rohantam hazafelé, és amikor megérkeztem, felrohantam Harry szobájába és berontottam, amin meglepődött, hisz ilyesmi nem nagyon szokott köztünk előfordulni, hogy egymásra törünk.
-Valaki elfelejtett kopogni!
Mondta kissé gúnyosan.
-Bocsánat, nem így akartam.
-Mitől vagy ilyen izgatott?
-Beszélnem kell veled. Fejezd be Eleanorral, ez így nem tisztességes!
-Ne ütsd bele az orrodat mások dolgába, szőkeség!
Nem hagyhatom, hogy Louissal így szórakozzanak. Tényleg ennyit érne neki a barátságunk?
-Nem értem miért pont Eleanor kell neked!
-Semmi komoly nincs köztünk, csak egy kicsit szórakozunk, mert megengedhetjük magunknak.
Érthetetlenül a fejemet ráztam, megdöbbenve, hogy egy csepp érzés sincs benne, csak a saját szükségletei fontosak neki.
-Ez azt jelenti, hogy nem fejezitek be? Mert ha igen, akkor mindent kitálalok Louisnak! Megértetted?
Fenyegetőztem, muszáj voltam megtenni, mert egyszerűen nem tűrtem. Undorító dolog mások háta mögött ilyen dolgokat művelni. Utána meg a szemébe hazudni hosszú hónapokon keresztül. Mi lett volna, ha nem tudom meg? Természetesen folytatják gátlások nélkül, mintha mi sem történne. Én ezt nem fogom hagyni.
Úgy tűnik ezzel a zsarolással hatással voltam Harryre, az arcáról lefagyott a mosoly és mintha ezt akarná kérdezni: most ezt komolyan gondolod? Ugye nem? Bár ő nem szólalt meg, de válaszoltam neki, tisztán beleláttam a gondolataiba.
-De igen, Harry! Mindenről ki tálalok neki, ha mégegyszer rajta kaplak titeket, illetve előttem megbeszéled Eleanorral, hogy köztetek mindennek vége! Csak kizárólag barátok lehettek. Akkor Louis nem fogja megtudni soha.
-Jó, legyen! Akkor ma este tartunk egy összejövetelt mi négyen!
-Ez a beszéd, haver!

Harry szemszöge
Megfenyegetett, megzsarolt! És még azt hittem, hogy a barátom, de nem. A barátok nem tálalnak ki, mindenben támogatják a másikat, még akkor is hallgatnak, ha a másik hülyeséget csinált. Csak úgy tettem, mintha nem érdekelne ez az egész, de valahogy mégis lelkiismeret furdalásom volt Louis miatt. Vajon Eleanor mit érez? Vajon ő is véget akar ennek vetni? Mert tényleg ezt kéne. Nem akartam elismerni, hogy Niallnak igaza van, de így volt. Ekkor döbbentem rá, hogy valóban a barátom és tényleg csak jót akar. Én viszont egy átkozott árulónak tartottam magam, aki elárulja az egyik legjobb barátját azzal, hogy elcsábítja a nőjét az ágyába és mind ezt titokban csinálják. Rájöttem, hogy én vagyok az, aki nem igaz barát, aki csak szórakozik itt mindenkivel, miközben ők teljesen megbíznak bennem. Louis még nem tud semmiről és remélem is, hogy nem fog rájönni, mert akkor vége mindennek. Mindennek olyannak kell lennie, mint régen, amikor még nem kavartam Eleanorral. Minden abban a hülye buliban kezdődött, amikor túl sokat ittam és nem bírtam magammal. Talán vissza lehet még csinálni, jót fog tenni nekünk ez az összejövetel. Előtte viszont beszélnem kell Eleanorral, hogy fejezzünk be mindent, amit elkezdtünk, mert ez így nem mehet tovább.
-Nem négyen, csak hárman! Louis nem tudhatja meg, ő csak később érkezik meg, őt sem akartam ebből a buliból kihagyni.
-Oké!
-Akkor ma este itt lesz egy kerti party. Eljössz velem vásárolni?
-Hát persze!
Összeszedtük magunkat és indultunk. Előtte Niall felhívta Eleanor, hogy este 7-re jöjjön el hozzánk, mert kerty partyt tartunk. Louist meg 8-ra rendelte ide. Elmentünk a Tescoba, és ahogy Niallt ismerem, majdnem felvásárolta az egész áruházat, mert imádja a gyomrát.
-Az igen!
Jegyeztem meg, ő meg felnevetett.
-Mi az? Mi a baj?
-Ennyi mindent veszünk? Megromlik a fele.
Én sem gondolhattam komolyan, mert a szőkeség ezeket egy nap alatt be tudná vágni, de most nem egyedül lesz.
-Ne aggódj érte, mert holnap újra jöhetünk vásárolni az üres hűtő miatt.
Mikor hazaértünk nekiláttunk a főzésnek, meg az előkészületeknek, hogy mire a vendégek megérkeznek, minden kész legyen.

Este hét órakor megérkezett Eleanor. Az udvaron már minden előállt, az asztalokat már réges rég kipakoltuk, ráhelyeztük az ételekkel tele tálakat, amiket letakartunk, hogy a legyek ne menjenek rá. Ezen kívül üres tányérok is ki voltak készítve, illetve evőeszközök, poharak, üdítők.
-Louis mit szólt, hogy te korábban jöttél?
Kérdeztem.
-Semmit, nem tudja, hogy itt vagyok. Azt adtam be neki, hogy először a barátnőmhöz megyek, majd onnan ide, tehát mire betoppan ide ő is, nem lesz meglepve.
-Akkor jó.
Nem kezdtünk még hozzá a kajáláshoz, leültünk az étkezőbe mind a hárman, mert ez most egy megbeszélés lesz köztem és Eleanor között.
-Úgy gondolom, hogy véget kell vetünk a kis viszonyunknak, Harry!
Eleanor halál komolyan mondta ezt nekem, amivel én is egyetértettem.
-Szakítottam John-nal, mert rájött, hogy Louissal is járok. Választás elé kényszerített, és szerencsére megértette a helyzetet. Ő egy igazi úriember.
-Remélem minden olyan lesz, mint régen.
Mondtam, ekkor Niall büszkén nézett rám, mert megtudott engem is győzni, Eleanor meg rájött magától is mekkora hülyeséget csinált. Louis előtt meg úgy teszünk, mintha semmi sem történt volna, így lesz a legjobb.

Louis szemszöge
Fél nyolc. Ideje indulnom, mert nyolckor kezdődik a kerty party Harryéknél, már alig várom. Összeszedtem magam, majd el is indultam. Mikor megérkeztem, becsöngettem és ekkor kinyílt az ajtó, ahol a szőke barátunk állt.
-Már vártunk. Gyere!
Mondta, majd utána mentem befelé a lakásba, onnan meg ki a hátsó ajtón keresztül az udvarra, ahol a többiek már ott ültek a hintaágyon és integettek.
-Sziasztok!
Visszaintettem nekik, majd én is ledobtam magam a hintaágyra Eleanor mellé.
-Már csak te hiányoztál, tíz percet késtél!
Hamarosan megkeztük a bulit, ettünk, ittunk és még sorolhatnám. A zene is szólt és mikor már elég alkoholt juttattunk a szervezetünkbe, elhülyéskedtük az egész estét. Meg volt beszélve, hogy én és Eleanor itt alszunk. Már éjfél is elmúlt, amikor abbahagytuk és végre bementünk aludni, de előtte le kellett mindannyiunknak zuhanyozni. Mivel mi vagyunk a vendégek, ezért előre engedtek minket, én meg Eleanort, így én másodiknak mentem be, majd utánam Niall következett. Ekkor a barátnőmmel le tudunk feküdni már a vendégszobában. Gondolom Niall után már Harry ment be, de az már nem tudott izgatni. Valami mégis hiányzott, nem volt mellettem Kevin. A fenébe is, biztos vagyok benne, hogy a fürdőbe hagytam, mert oda tuti bevittem. Csendben felkeltem, hát ha Eleanor már bealudt és kimentem. Mentem a fürdőszoba felé és benyitottam. Olyan látvány fogadott, amire nem is számítottam, de azt is figyelembe kell venni, hogy nem voltam teljesen józan, mivel eléggé sokat ittunk, de még talpon tudunk maradni.
Hát igen, Harry teljesen meztelen fenekével találkoztam, rettenetesen elszégyeltem magam, amiért nem kopogtam be, nem gondoltam volna, hogy még nem végzett ennyi idő alatt. Amikor megpillantottam formás hátsóját, belülről furcsa érzésem támadt, amit még soha sem éreztem.

9 megjegyzés:

  1. Wow ez iszonyatosan jó lett siess a kövi résszel!

    VálaszTörlés
  2. Ugye nem akarsz homit csinálni az én drága Louisomból ????

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Majd meglátod :P
      Ám ha az lesz akkor nem fogod olvasni vagy mi?

      Törlés
  3. Nagyon tetszik :D eléggé elfajulnak itt a dolgok, de várom a folytatását :)

    VálaszTörlés
  4. Ha le írod Larry-t akkor azt meg keserülöd mivel kiteszem az oldalakra fb hogy ne holvasák és akkor majd meglásuk hogy hányan fogják olvasni így iy elég rossz Haary-nek éa Louisnak hogy nem mehtenk egy máshoz közel nem álhatnak egy más melet mert már az 1D utálok egyból ilyen buzik olyan buzik és elkezdenek +18-as psl szerkeszteni!

    VálaszTörlés
  5. http://mindenamiblogkritika.blogspot.hu/ Kész a kritikád!
    Alice xx.

    VálaszTörlés